Szállítmányozói felelősségbiztosítás
Szállítmányozói felelősségbiztosítás
A szállítmányozói felelősségbiztosítás keretein belül a biztosító vállalja, hogy teljesíti mindazon tisztán vagyoni kártérítési kötelezettségeket, amelyek a biztosítottat a magyar jogszabályok, a Polgári Törvénykönyv, és a Magyar Szállítmányozók Szövetsége által elfogadott Magyar Általános szállítmányozási feltételek, valamint az adott fuvarozási ágra vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján, szállítmányozói tevékenysége folytán megbízóival szemben terhelik. A biztosítás átfogja azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítését és azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítását, melyeket az előzőekben meghatározott tevékenység alapján a szerzõdõvel, illetve a biztosítottal szemben támasztanak.
A biztosítási esemény:
A biztosítási szerződés időbeli hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett káresemény, amellyel kapcsolatos követelést a biztosítottal szemben, szakmai hiba miatt támasztottak.
Tipikus szállítmányozói műhibák:
- Fuvarozó kiválasztásánál nem kerül a megbízó összes előírása betartásra.
- Téves diszponálás
- Fuvarozó ellenőrzésének elmulasztása (rendelkezik-e CMR vagy BÁF biztosítással, a szerződésben vállalt járművel végzik a fuvarozást stb.)
Fontos tudnivaló: A szállítmányozói felelősségbiztosítás díjszámítási alapja az éves árbevétel, az éves díj a terv alapján kerül meghatározásra. Az ajánlat tartalmazza a biztosítótól elvárt minimumdíjat, melyet szerződéskötés esetén akkor is be kell fizetni, ha az árbevétel alacsonyabb a tervezettnél. Amennyiben az időszak elteltével az árbevétel meghaladja a tervezettet, a biztosító a terv feletti árbevétel rész arányában pótdíjaz. Jelentős árbevétel növekedés esetén a biztosító a díjtarifát csökkentheti. A biztosítási időszak elteltével (egy biztosítási év) a tényleges árbevétel adat közlése kötelező, mely alapján a biztosító elszámolást végez. (pótdíjaz ill. a minimumdíjat számítja fel)
Jelen feltételek alkalmazása szempontjából a sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az
egyazon károkozói magatartásból és okból eredő, de eltérő időpontokban bekövetkező károk, melyek között jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásokban ok-okozati összefüggés áll fenn.
A biztosító kockázatviselésének terjedelme/mértéke
1. A biztosítási szerzõdés kiterjed a szállítmányozó, szállítmányozási szerződésen alapuló felelősségére. Ide nem tartoznak az egyébként szokványos járulékos szállítmányozói szolgáltatások körébe tartozó tevékenységek. Szokványos járulékos szállítmányozói szolgáltatásnak minősülnek az alábbiak:
– raktározási tevékenység
– vámügynöki és vámközvetítői tevékenység
A raktározási tevékenységen alapuló felelősség csak abban az esetben biztosított, ha a kár a biztosítási szerződésben feltüntetett saját vagy bérelt raktárában következett be.
2. Nem szokványos szállítmányozási szerződésekbõl eredő felelõsségre csak akkor terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha erre vonatkozóan előzetes, írásos megállapodás jön létre. Nem tekinthetõ szokványosnak a szállítmányozási szerzõdés, ha az a felelõsség terjedelme vagy az elvégzendõ feladat jellege tekintetében nem felel meg az I. pont szerinti jogszabályoknak,
egyezményeknek, illetve szerzõdési feltételeknek.
3. Ha a fentiek szerinti külön megállapodás nem jött létre, a biztosító a szállítmányozó szokványos felelõsségét meghaladó többletfelelõsséget nem fedezi.
4. Ha a szállítmányozó fuvarozóként felel, felelősségét az adott fuvarozási ágra vonatkozó szabályok határozzák meg.
5. A káreseményenkénti kártérítési limitösszeg az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben megtérít. Ez akkor is érvényes, ha több károsult lép fel kártérítési igénnyel. Eltérő megállapodás hiányában a biztosító kockázatviselésének éves felső határa a káreseményenkénti kártérítési limitösszeg háromszorosa. A káreseményenkénti és éves limitösszeg a kötvényen feltüntetésre kerül.
Kizárások a kockázatviselés köréből
Jelen feltételek alapján létrejött biztosítás külön írásos megállapodás hiányában nem terjed ki:
- az alvállalkozó szállítmányozók teljesítéseire,
- a fuvarozói tevékenységgel összefüggésben jelentkezõ károkra (beleértve a gyüjtő fuvarozást is), kivéve, ha a bekövetkező árukár kimutathatóan a szállítmányozó hibás fuvarszervezői magatartására, utasítására visszavezethetően következett be.
- a raktározási tevékenységgel kapcsolatban jelentkező mindazon károkra, melyek az általános biztosítási gyakorlat szerint vagyonbiztosítási szerződés keretében biztosíthatóak (különösen: épületek, árukészletek, gépek, berendezések stb. tűz, villámcsapás, robbanás, árvíz, vezetékesvíz-kár stb. miatti kárai), valamint lopás, leltár- és minden fajta ismeretlen eredetű áruhiány káraira,
- a raktározás során bekövetkező, rovarok, rágcsálók és egyéb kártevők okozta árukárokra,
- mindazon károkra amelyek a biztosított jogszabályban előírt kötelezettségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségére vezethetők vissza,
- a szállítmányozó vám és egyéb vonatkozásban nyújtott készfizető kezességvállalására,
- kötbérek és bírságok térítésére,
- fizetési késedelemből, illetve nemfizetésből eredő károkra
- következményi károkra (pl. környezetszennyezés, az áru késedelmes kiszolgáltatása stb.),
- a személyi sérülésből, halálesetből eredő károkra,
- nemesfémek, drágakövek, bankjegyek és érmék, értékpapírok, okmányok, műtárgyak, festmények szállítmányozásával kapcsolatos felelősségre, hacsak a felek erre vonatkozóan egyedi megállapodást nem kötöttek,
- a biztosított tulajdonában lévő, vagy általa bérelt vagyontárgyakban keletkező dologi károkra (pl. berendezés, épület, stb.), továbbá a biztosított saját káraira,
- azon károkra, melyek háborús, polgárháborús, háborúhoz hasonló események, valamint függetlenül a háborús állapottól, harci eszközök felhasználásból vagy meglétéből erednek,
- sztrájkok, fosztogatások, politikai erõszakos cselekedetek és más egyéb polgári zavargások és szabotázsok, továbbá atomenergia és radioaktív sugárzás következtében keletkezett károkra,
- terrorizmus és annak következményi káraira. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erõszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas,
- azon károkra, melyek elkobzás, lefoglalás vagy más hatósági beavatkozások következményei,
- a számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógépbe épített integrált áramkör, illetve hasonló eszköz meghibásodásával összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett károkra,
- azokra a károkra melyeket a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérõen okozott, s a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az gazdaságilag és mûszakilag ésszerû ráfordítással megszüntethetõ lett volna,
- azon károkra, melyekre egyéb biztosítás fedezetet nyújt.